Erőt gyűjtött az ének, 
 híradással felétek, itt voltam. 
 Aktaágyúk dörögtek, 
 csúszópénzek csörögtek, elbuktam. 
 Kimondatlan szavakon 
 a mindig jót akarók rámültek. 
 Egymásét elélni itt becsület, 
 nyomtatvány, pecsét, papír-feszület. 
Erőt mond ma az ének, 
 híradással felétek itt vagyok. 
 Pénzt és időt üldöznek, 
 elpuhult had köröttem hogy hallgatnak. 
 Forradalom és a csönd, 
 szerzésvágy és a közöny belülről. 
 Új korunknak új napja eljössz-e? 
 Elfáradt a dal, hangja erőtlen. 
 Erőt gyűjt ma az ének, 
 híradással felétek itt leszek. 
 Már az ének is hamis, 
 rálépni a jóra is, nem feltűnő. 
 Ne várjunk  a csodákra, 
 különben a világban megállunk! 
 Ezt a dalt dinnyésjóska dalolta, 
 Kilencszázhetvenháromban, G-dúrban, 
 G-dúrban!   |